Mindenaz újratölthető munkalámpa, hordozható kempinglámpaéstöbbfunkciós fényszóróLED izzót használjon. Ahhoz, hogy megértsük a dióda led elvét, először ismerjük meg a félvezetőkre vonatkozó alapvető ismereteket. A félvezető anyagok vezető tulajdonságai a vezetők és a szigetelők között vannak. Egyedülálló tulajdonságai: ha a félvezetőt külső fény- és hőviszonyok stimulálják, vezetőképessége jelentősen megváltozik; Kis mennyiségű szennyeződés hozzáadása a tiszta félvezetőhöz jelentősen megnöveli annak elektromos vezetőképességét. A szilícium (Si) és a germánium (Ge) a leggyakrabban használt félvezető a modern elektronikában, külső elektronjuk négy. Amikor a szilícium- vagy germániumatomok kristályt alkotnak, a szomszédos atomok kölcsönhatásba lépnek egymással, így a külső elektronok megosztoznak a két atom között, ami a kristály kovalens kötésszerkezetét alkotja, amely egy olyan molekulaszerkezet, amely csekély korlátozó képességgel rendelkezik. Szobahőmérsékleten (300 K) a hőgerjesztés hatására egyes külső elektronok elegendő energiához jutnak ahhoz, hogy elszakadjanak a kovalens kötéstől és szabad elektronokká váljanak. Ezt a folyamatot belső gerjesztésnek nevezik. Miután az elektron nem kötődik, és szabad elektronná válik, a kovalens kötésben üresedés marad. Ezt az üresedést lyuknak nevezik. A lyuk megjelenése fontos jellemző, amely megkülönbözteti a félvezetőt a vezetőtől.
Ha kis mennyiségű ötértékű szennyeződést, például foszfort adnak a belső félvezetőhöz, akkor az további elektronokkal rendelkezik, miután kovalens kötést hoz létre más félvezető atomokkal. Ennek az extra elektronnak csak nagyon kis energiára van szüksége ahhoz, hogy megszabaduljon a kötéstől és szabad elektronná váljon. Ezt a fajta szennyező félvezetőt elektronikus félvezetőnek (N-típusú félvezetőnek) nevezik. Ha azonban kis mennyiségű háromértékű elemi szennyeződést (például bórt stb.) adunk a belső félvezetőhöz, mivel csak három elektronja van a külső rétegben, miután kovalens kötést létesít a környező félvezető atomokkal, üresedést hoz létre. a kristályban. Ezt a fajta szennyező félvezetőt lyukfélvezetőnek (P-típusú félvezetőnek) nevezik. Ha N-típusú és P-típusú félvezetőket kombinálunk, különbség van a szabad elektronok koncentrációjában és a lyukak találkozásánál. Mind az elektronok, mind a lyukak az alacsonyabb koncentráció felé diffundálnak, ami töltött, de mozdulatlan ionokat hagy maga után, amelyek tönkreteszik az N-típusú és P-típusú régiók eredeti elektromos semlegességét. Ezeket a mozdulatlan töltött részecskéket gyakran tértöltéseknek nevezik, és az N és P régiók határfelülete közelében koncentrálódnak, és egy nagyon vékony tértöltési régiót alkotnak, amelyet PN átmenetnek neveznek.
Ha a PN átmenet mindkét végére előremenő előfeszítő feszültséget kapcsolunk (pozitív feszültség a P-típus egyik oldalán), a lyukak és a szabad elektronok egymás körül mozognak, belső elektromos mezőt hozva létre. Az újonnan befecskendezett lyukak ezután rekombinálódnak a szabad elektronokkal, és néha felesleges energiát szabadítanak fel fotonok formájában, ami a ledek által kibocsátott fény. Az ilyen spektrum viszonylag szűk, és mivel minden anyagnak más a sávszélessége, a kibocsátott fotonok hullámhossza eltérő, így a ledek színét a felhasznált alapanyagok határozzák meg.
Feladás időpontja: 2023. május 12